A 3. hét eseményei

Levelünkben képek találhatóak, ha nem látja, nézze meg böngészőjében.

logo_small  
 
 
 
 
  Msols_-_20._nap_035

Hunterrier üdvözlet!
Kedves
Látogató 

 
feliratkozott e-mail:
 
 
 
 

Annyi minden történt velünk az elmúlt 1 hétben, hogy azt sem tudjuk, mivel kezdjük Nektek a beszámolót. Talán haladjunk szép sorjában…

 Nagy változást jelent életünkben, hogy végre élesen látunk és hallunk! Mindenre aktívan reagálunk, ami él és mozog, főleg, ha még hangja is van! Immáron felnőtt kutyákat meghazudtoló profizmussal ugatunk, bár hangunk egyelőre cérnavékony, de a technika már megvan! Ugatunk, ha kell, ha nem, ami osztatlan sikert arat kétlábú gazdáink körében. Bár ez így nem teljesen igaz! Amikor éjszaka kap el minket az ugatási hév, akkor meglehetősen morcosak. Már az okát is tudjuk morcosságuknak! Mami felvilágosított bennünket, hogy a gazdiknak igazuk van az éjszakai ugatás helytelenítésével kapcsolatban. Ugyanis egy igazi jól nevelt kutya éjszaka csöndben van és éberen őrzi gazdája álmát. Mivel mi még kicsik vagyunk őrködni, Mami ezt egyelőre megoldja. Mi pedig a buli kedvéért csak azért is folytatjuk az éjszakai ugatást….

 Ahogy megígérték, hétvégén kimehettünk a szabadba! Sokat hallottunk már róla, milyen szép a kinti világ, mégis minden várakozásunkat felülmúlta. Gyönyörűen sütött a nap, illatos volt a frissen nyírt fű, daloltak a madarak…szuper volt! Végre megismerkedhettünk Nagyszakállú Mikeyval, bár Mami még nem engedte be hozzánk, de a rácson keresztül bemutatkozott nekünk. Elmesélte, hogy nemsokára ő lesz az óvóbácsink és sok mindent fog nekünk tanítani, hogy igazi kemény, vagány és nagyon okos ír terrierek legyünk. Rögtönzött nekünk egy gyorsasági-ügyességi bemutatót, ami nagyon tetszett nekünk. Csak futott és pörgött és újra futott….Mi meg csak kapkodtuk a fejünket…Megmutatta, hogy tudja saját magának dobálni a játékot, így egyedül is tud játszani, ha a gazdik el vannak foglalva. Mami azt mondta, hogy Nagyszakállú Mikey ugyanolyan pici kis ördögpalánta volt még nemrég, mint mi most. Mostanra pedig ő a leggyorsabb és legszebb ír terrier az erdőben. Ha mindent szépen megeszünk, amit elénk raknak, akkor mi is ilyenek szépek, izmosak és erősek leszünk! Így aztán  amikor tegnap először tettek elénk szilárd táplálékot, rögtön Mikeyra gondoltunk és lelkesen nekiláttunk, nagyon ízlett. Sajnos nagyon pici tányért kaptunk, így nagy volt a tumultus. Legnagyobb testvérünk, aki meglehetősen önző, beleállt a tányér közepébe, hogy minél több jusson neki, erre hatalmas perpatvar kerekedett. De a gazdi gyorsan megszüntette az áldatlan állapotot és azóta két tányérkát kapunk!

Mami szerint nagyon rendetlenek vagyunk, mert egy igazi ír terrier nem hagyhat olyan szörnyű csatateret maga után, amit mi hagyunk evés után. De hát ez akkora buli, hogy kár volna kihagyni! A táplálék egy részével ugyanis beterítjük a ládánkat teljes egészében. Majd bele is fekszünk és széthordjuk kis tappancsainkkal…De minden jó, ha a vége jó. A gazdik úgyis kitakarítanak, mi pedig jó érezzük magunkat. Ezért ez biztosan így marad egy ideig….

 A kapcsolatunk a kétlábú gazdikkal alapjaiban megváltozott az elmúlt pár napban. Eddig csak passzívan tűrtük, hogy etessenek, takarítsanak minket. Most viszont, amióta halljuk és látjuk őket-, kifejezetten keressük a velük való kapcsolatot. Amint meghalljuk őket, rögtön talpon van az egész banda és indul a roham! A cél az, hogy felvegyenek minket egyesével az ölükbe, így senkivel nem kell osztozkodni a simogatáson. Ha pedig beülnek közénk a fűbe, akkor az egész csapat körbeveszi őket és indul a móka.

 Azt csiripelték a madarak, hogy vasárnap a leendő gazdáink látogatóba jöhetnek! Sok-sok gyerkőcre számítunk, akikkel jót fogunk játszani. Mami pedig sok-sok finomságra számít…De hát ő mindig is haspók volt.

 Ezekkel a hírekkel búcsúzunk Tőletek és mindenkinek szép hetet kívánunk! Az események képanyaga a kölyökgalériában!

 Üdvözlettel:

 A Törp-Csapat


 
 

A legfrissebb videót itt megnézheted!

 
20._nap_052
20._nap_055
20._nap_062
 
 
 
 
 
Nem találtad érdekesnek?